Egészség és jó közérzet
A szembe jutó fény nemcsak vizuális érzetet biztosít, hanem befolyásolja a neuroendokrin és az idegrendszeri viselkedés szabályozását is. Az emberi biológiai órát az agy hipotalamuszában található suprachiasmaticus nucleus (SCN) szabályozza. Az SCN reagál a világos és sötét jelekre a retinasejtek egy csoportja, az úgynevezett belsőleg érzékeny retina ganglionsejtek (ipRGC). Az ipRGC fotoreceptor fény neurális jeleket továbbít az SCN számára, amely viszont szinkronizálja a perifériás óráit az endrocin hormonok, például a melatonin és a kortizol felszabadulásának szabályozásával. Fő biológiai óránk úgy fejlődött ki, hogy követni tudja a nap 24-óra világos-sötét ciklusát. Bőséges, rövid hullámhosszú látható fény hatására az ipRGC fotoreceptor a legnagyobb érzékenységére léphet fel, ami nappali fiziológiai választ szimulál, és fenntartja a melatonin elnyomását. Az esti és éjszakai expozíció azonban zavart okoz a szervezet cirkadián rendszerében, mivel akutan elnyomja a melatonintermelést. A melatonin elősegíti a helyreállító alvást és támogatja a szervezet alapvető regenerációját. Az elnyomott melatonintermelés befolyásolja a sejtek anyagcseréjét és proliferációját, és összefüggésbe hozható az immunrendszer károsodott működése miatti megnövekedett rákkockázattal. A lakossági világítás nem hagyhatja az embereket erős CCT-fénynek vagy hideg fehér fénynek, amely spektrumában nagy százalékban tartalmaz kék hullámhosszokat. Meleg fehér fényforrást (2700 K és 3300 K között) érdemes megfontolni az esti tevékenységekhez, mert olyan spektruma van, amely segít beállítani a lakó biológiai óráját, hogy készen álljon az alvásra és a melatonin termelésére.
Fotobiológiai biztonság
A fény összetétele fotobiológiai veszélyekkel is összefügg. A fotobiológiai veszélyek az optikai sugárzásnak a bőrre és a szemre gyakorolt nemkívánatos hatásaihoz kapcsolódnak. A fotobiológiai veszélyek közé tartozik az ultraibolya (UV) sugárzás okozta bőr- és szemkárosodás, az infravörös (IR) sugárzás által a bőr és a szem termikus károsodása, valamint a sugárzás által okozott retina kékfény veszélye elsősorban 400 nm és 500 nm közötti hullámhosszon. A halogén- és izzólámpák nagy mennyiségű infravörös energiát sugároznak. Minden hagyományos fényforrás változatos mennyiségű UV-kibocsátást produkál. A LED-ek, amelyek az általános megvilágítás fő fényforrásává váltak, nulla infravörös sugárzást és elhanyagolható mennyiségű UV fényt bocsátanak ki. A LED-es világítótestek ezért fotobiológiailag biztonságosabbak, mint a hagyományos lámpatestek. A LED-es világítással kapcsolatos elsődleges probléma a kék fény veszélye, mivel a kék pumpás LED-eket könnyen félre lehet értelmezni, mint amelyek szokatlanul magas kék fénytartalomra utalnak. Valójában a LED-ek kékfény-tartalma jellemzően megegyezik más, azonos CCT-vel rendelkező fényforrásokéval. Minél magasabb a CCT, annál nagyobb a kék sugárzás mértéke minden típusú fényforrásban. És ismét, a nagy CCT fényforrásokat nem szabad figyelembe venni lakossági alkalmazásoknál, mert egyszerűen nagyobb kékfény-veszélyt jelentenek. Míg az általános világítási alkalmazásokban ritkán fordulnak elő fotobiológiai veszélyek, különös elővigyázatossággal kell eljárni annak megakadályozására, hogy nagy intenzitású fény érje az olyan csecsemők szemét, akiknél még nem alakult ki averziós reakció.
